Egy lány élete

Sziasztok!Ez a blog egy középiskolás rettentően zűrös életéről fog szólni! Dec. 31.-től kezdjük is!

Farsang

Elnézést hogy eddig nem írtam!!! Sorry

-Helló srácok! -léptem be a tornaterembe.

-Hali Sztí! Gyere táncolni! -hívott Maj.

-Mircsi?

-Domival táncol.

A buli nagyon jó volt amíg Dávid fel nem állt egy zsámolyra és el nem rikkantottamagát:

-3 perc a paradicsomban! Lányok gyertek! Már kiválasztottuk a szájhőst.

Sajnos Maja behúzott ezért játszanom kellet.

Ez a játék arról szól hogy kiválasztanak egy fiút,  aki bekötött szemmel kiválaszt egy bekötött szemű lányt. A párt bekísérik a kis szertárba. Ott 3 p.-ig tapizniuk kell egymást. Ha az egyik rájött hogy ki a párja, de a másik nem, akkor meg kell csókolni. Ha senki sem jön rá akkor kijönnek.

Szóval beálltunk. És egyszer csak megfogta valaki a kezem és bevezetett a szertárba. Teljesen a falhoz nyomott. Először az arcomat simította végig, majd a dekoltázsomra futott a keze. Nem tudtam hogy ki az de ismerős volt az illata. Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy közelebb hajolt. A lehelletét éreztem. Az ajka megsimogatta az ajkam. és ekkor megcsókolt. Hosszú másodmercekig csak smárolt. Aztán kinyithattam a szemem és ki volt ott?...BENCE!!! Ezek szerint tudta hogy ki vagyok, mert csak akkor lehet megcsókolnia ha tudja ki a párja.

 


 

 


Febr. 20.

Tegnap este sírva aludtam el.

Reggel arra ébredtem hogy csörög a telefonom. Mircsi volt az.

-Szia.

-Sz...szia.

-Te sírsz?

-Ááá dehogy is-és elbőgtem magam.

-Mi a baj?

-Á...Ákos sz...szakíhtott velem.

-Semmi baj. Egy vidító plázázás?

-Benne vok-ekkor kopogást hallottam.-Mennem kell valaki jött.

-Jó, szia.

-Nyitom én!- kiáltottam ki.

Kinyittottam az ajtót és ki volt ott?! Anya és apa!

-Sziasztok!Kiengedtek titeket!?

-Igen.

Ölelkeztünk egy darabig majd segítettem nekik levetkőzni és kipakolni.

A plázában

-Hali. Ugye tudod hogy holnap lesz a farsangi bál???

-Óóó... Tényleg! És pirosban kell menni. Vegyünk valami cuccot!

Találtam egy piros farmert, egy félig átlátszó anyagból készült pólót az első boltban. Mircsi meg egy ördögjelmezt.

-Ezeket felpróbálom.

Kilépés cuccokban.

-Naon jó csak ne lenne az a macis melltartó.

-Hupsz.

Éppen egy fekete mellcit néztem amikor belém ütközött Ákos!? Rám nézett majd tekintete lecsúszott a macis fehérneműmre. Elmosolyodott majd elment.

A végére megvettünk még egy fekete cipőt és megcsináltattuk a körmeimket.

Nagyon megvigasztalt mindez.

 

Febr. 19.

Reggel fitten ébredtem. Beosztottam a napom.

1.tanulás

2.kaja

3.Benc

4.Ákos

5.Lovaglás


-Ez is kész!-mondtam miután megtanultam a kémiát. Félnéztem az órámra. -Basszus már dél van és még meg is kell kajálnom, el kell mennem a két fiúhoz valamint fél 3-ra ott kell lennem a lovardában.

Már futottam a konyhába. Máté és Emma természetesen elmentek bowlingozni. (és engem meg nem vittek) Gyorsan összeütöttem egy omlettet és megettem. Közben arra jutottam hogy elhívott mind a kettőt a parkba és ott beszéljük meg. Csak nem verekednek össze.

A parkban

-Szia Szívem!- köszönt Ákos. -Mit szeretnél mondani?

-Várj máris.

Vajon Bence hol van? Á ott is jön. Basszus még mindig olyan helyes.

-Ő meg mit keres itt?!-kérdezték egyszerre.

-Na beszéljünk egy kicsit. Tényleg összeverekedtetek a suliban?

-Ööö... Igen.

-De miért?

-Mert beszólogat!!!-mondta Ákos dedósan.

-Na jó. Bence te fogadd el hogy már nem veled járok. Ákos te pedig gondoldd át mit teszel! Most pedig mennem kell lovagolni.

-Kísérjelek el?-kérdezték egyszerre. Ákos szúróspillantást vetett Bencére.

-Ööö... Most Bence kísér el. Akarok vele beszélni.

Ekkor Ákos rám vetett szúrós pillantást. Felmegyek ma  hozzátok!-és elment.

-Na akkor menjünk!

Igyekeztem távolságot megtartani.

-Mi lenne ha ma én tartanám az órát?

-Remek ötlet!

Ennek most örültem mert Tamás bácsi eléggé szigorú. És hát semmi baj nem lehet. Bence egy jó lovas, versenyeket nyer stb.

-És hol jártok?

-Most vettük át a vágtát.

-És akkor most ugratni fogunk.

-OK!-kiáltottam fel lelkesen.

A lovardában

-Melyik lovon lovagolsz?

Apollón.

-Az jó ló. Én is rajta tanultam. De most megyek szólok Tamásnak. Te csutakold le Apollónt.

-OK.

Bementem aistállóba, benéztem a lovam boxába és azt láttam hogy a kedvenc lovacskám ott fekszik a szalmán és zihál meg verejtékezik.

-Apollón! Maradj nyugton, szólok az állatorvosnak.

Mivel nem láttam sehol senkit aki segítene, bementem az irodába és felhívtam az orvost. Pár perc múlva itt volt és vizsgálgatta. Bence ott ült mellette.

-Kólikás.-jelentette be.

-Akkor elaltatjuk-lépett be Tamás bá.

-Nem azt nem lehet.

-Hány lovat láttál márfelépülni a kólikából?

Küszködtem a könnyeimmel.

-Gyere lovagolj Korinán. Nem szabad búslakodnod.

Felnyergeltük a kancát majd kilovagoltam a karámba. Gyorsan átismételtük a járásmódokat, majd elkezdtünk ugratni. Az x-et simán átvittük, a meredeket is átugrottuk sikeresen. Éppen pihentünk amikor egy autó dudált és Korina felágaskodott. Én megkapaszkodtam a nyakában, de rúgott egyet majd bakolt is, én meg egy bukfenccel legurultam a nyakán. A ló elfutott Bence meg odajött hozzám.

-Jól vagy?

-Igen.

Korina körbe-körbe vágtatott. Nagy nehezen befogtuk,lesétáltattam majd bevezettük. Benre hagytam a csutakolást én pedig elfutottam Apollónhoz. Szegény még mindig feküdt, de már nem zihált annyira tehát jobban volt.

-Gyógyulj meg szépségem.

A kapuban Bence várt.

-Kísérjelek haza? Kocsival vagyok.

-Aha.

Otthon

-Szia.

-Háj!

-Miért vele mentél?

-Mert.

-Jó, oké. Mostantól csak barátok vagyunk.

Nem szóltam. Könycseppek gördültek le az arcomon. Elment.

Elvesztettem Mircsit és Ákost, Apollón a halál szélén áll.

 

Febr. 18.

Reggel gyorsan felkeltem,  bár semmi értelme nem volt... És én sem akartam

Felvettem egy cuki kutyusos pólót,  meg egy kopott farmert.

A suliban a menza,, illata" megcsapott.  Fújjjj!!!!  Ma se fogok normálist enni.

A terembe beérve ott volt az ofő, az igazgató úr?!, valamint a tesitanár(dupla)?!  A padomhoz érve odasúgtam Dávidnak:

-Mi történt?

-Nem tudod?

-De, csakis.

-Ákos meg Bence összeverekedett.

-Miiii? De hát Ákos nem is ide jár.

-De bejött, mert elvileg valamit írt neki Ben.

-És miért itt beszéljük meg?  Bence egyel idősebb.

-Rád vártak.

-Eszter jöjjön ki, kérem!-kérte az ofő.

Felálltam, és lehajtott fejjel kimentem a katedrához.

-Ön tud valamit az ügyről?

-Ööö... Nem, semmit.

Körülnéztem. Mircsi már újra jött.

- Rendben,  ez esetben üljön vissza-utasított, aztán kiment a csapatával együtt.

A szünetben kb. az összes lány odajött hozzám (kivéve Mircsi) és kifaggattak. Persze nem tudtam a kérdésekre választ adni. Az egyetlen jó megoldást annak találtam, ha találkozok Bencével, és kikérdezem Ákost.

A francia óra hamarosan elérkezett. Már nagyon vártam, mert a tanárnő most mondja meg hogy mikor lesz meg egyéb infót.

-Jó napot, gyerekek! Kezdődhet a francia óra?

Mindenki hevesen bólogatott, főleg én. XD

-Eszti, Zsófi, Balázs, szünetben gyertek a szertárba.

-Igen tanárnő, de Balu nincs itt!-jelentette be Zsó.

-De én láttam! -szólt Zsolti .

-A barátnője bejött hozzá! -mondta Cetli.

-Majd én mrgkeresem! -álltunk fel egyszerre a padtól Dáviddal.

Szerencsére kiengedett mind kettőnket a tanár.

-Nézzük meg a WC-ben! -utasítottam   a padtársam.

Benyitottunk a fiú/lány WC-be, de nem volt ott se Balu,se Lea.

-Az öltöző!

Benyitottunk és... A párkányon falták egymást. Fújjjj!!!

-Balázs, keres a francia tanárnőnk!

Mind a ketten meglepődtek és elpirultak.

 

-Szóval az a helyzet hogy jövő héten már mennetek kell Franciaországba.

-Jujj, de jó! -mondtuk egyszerre Zsóval.

-A repülőjegyet biztosítjuk.

-Ezaz! -kiáltott Balázs.

 

 

 

Erre nem számítottam...

-Hali -köszönt bele Mir a telóm.

-Szia! Mit szólsz a hírhez? -és kacsintottam egyet. (De ő ezt nem látta) ☺

-Hááát ne sértődj meg de...

-Na mondd már! Nem fogok megsértődni!

-Kicsit  kurvásan  viselkedsz szerelmi ügyekben.

-Miiii???!!!  Ezt meg hogy érted? -és kb. ilyen volt a fejem:

Febr. 4.

Most van a születnek nevezett szabad hét első napja. Úgy döntöttem, bemutatom Ákost Máténak.

-Hali megjöttünk!-kiáltottam, mire Máté szemöldökét felhúzva kijött a kuckójából.

-Ő meg ki?-kérdezte flegmán.

-Az új pasim.

-What?-kerekedett el a szeme.-És ugyanolyan mint Bence?

-Neeem. Direkt azért hoztam fel hogy megismerkedjetek! Üljjetek le,én addig megnézem Emmát.

Pár perccel később kimentem hozzájuk.

-Na?  Szimpi?

-Hááát...Egy fokkal jobb mint Bence.

-Na jó. Le jössz velem a parkba?-kérdeztem Ákostól.

-Persze!

Lent leültünk  egy padra. Majd finom csókokba kezdtünk.

-Menjünk fel a szobádba!-súgta a fülembe.

Fent bezártam (kulcsra)  az ajtót,  majd újra úszkálni kezdtünk a,, csóktengerben". Később lekerültek a ruhák rólunk és...

...megtörtént, aminek meg kellett történnie. Bár fájt egy kicsit,  de nagyon jó és bizsergető érzés volt. Éppen kis csókokkal árasztottuk el egymást, amikor Máté beszólt.

-Nyissátok ki!!!-kiabált mérgesen.

Gyorsan öltözni kezdtünk.  Épp a nadrágot vettük,  amikor bedörömbölt.

-Nyisd ki vagy betöröm!!!

Így hát melltartóban kinyittottam.Ákoson is csak a farmer volt. Bejött és szúrós szemekkel végig nézett a szobán, majd rajtunk.

-Ti meg mit csináltatok?

-Mintha te nem szoktad volna a szőke cicáddal-gondoltam magamban.

-Semmit.

Ekkor megfordult és kiment azzal a mondattal hogy rajtatok tartom a szemem.

-Bocs de mennem kell.  Anya írt!

-Ok-és lekísértem. A kapuban egy csókkal elbúcsúztunk egymástól.

 

 

 

 

Találkozok Ákossal

Ma tanítás után, eljöttem a napköziből, ugyanis találkozóm (randim) lesz Ákossal. Úgyhogy háromra már otthon is voltam, megmosdottam, felettem, egy farmert és egy piros ujjatlant, majd megcsináltam a sminket és a hajam, felettem egy kardigánt ,a kabátot és indultam. Egy kávézó kellett mennem. Amikor odaérteme,már ott ült az egyik asztalnál.

-Hali-köszöntem rá, mert nagyon gondolkodott és nem vett észre.

-Óóó... Ja szia! -és felállt hogy kihúzott nekem a széket.

-Szóval... Akkor most mi is van köztünk?

-Hát én szeretlek téged,  és szeretném ha járnánk,  de csak akkor,  ha te is beleegyezel.

-Hát... Ööö...Igen.  Naggyon jó volt az a buli, és hát...nem szoktam a fiúknak megmondom, de nagyon jól csókolsz!-és sajna elpirultam.

-Kérsz még egyetbelőle?-kacsintott.

-Hát...Ööö... I...-de nem tudtam (ismét) befejezni, mert áthajolt az asztalon és megcsókolt.

Tehát járunk.

 

 

Febr. 1. Végre Mircsi jön suliba!!! :)

-Miriii!!! -kiáltottam egyszerre Majával és Domival. Mi megöleltül, Domi egy csókkal üdvözölte. Majd lepakolt.

Órák után az ofő kijelentette hogy jövő héten nem kell jönni suliba.  Persze mindenki ujjongott. Majd a francia tanárnőnk elhívott engem és Mircsit a tanáriba.

-Szóval... Arról lenne szó hogy Március végén ki lehetne menni két diákoknak Franciaországba. Ti vagytok a legjobbak, ezért szeretném ha elmennétek cserediáknak. De csak ha beleegyeznek a szüleitek.

-Rendben örömmel elmegyünk.

-Szuper hátha a szüleitek is beleegyeznek. Viszontlátásra! -és kitessékelt minket.

 

Jan. 26. Buli

Hazáértem kettőre. Természetesen Máté még nem volt otthon, és mivel mindig ő hozza haza Emmát, ezért a húgom szobájába be sem néztem. Gyorsan megmosdottam, felettem egy szűk, fehér csőnacit meg egy baracvirág színű ujjatlant, majd egy kis smink és már indultam is.

Baluék naggyon jó bandát választották (mint mindig). Még Maja nem volt itt, ezért Baluval és Ákossal voltam.  Sajnos Ákosnak még mindig nincsen barátnője, ezért enyhén nyomult rám, de most ez nem érdekelt, mert bulizni jöttem, nem mindenen rágódni.

-Gyere táncolni!!! -mondta. Én boldogan mentem. Táncoltunk pár órát, majd megjött Maja és Lea. Leát egy cuppanós csókkal, Maját egy Halival üdvözölte Balázs.

-Helló Maja! Miki mit szólt hogy jössz?

-Nem tudja.

-Óóó... És nem lesz ebből veszekedés?

-Ááá dehogy.  Amúgy is ma otthon vagyok, mert apa hisztizett hogy sosem lát meg minden, és haza kellett jönnöm.

-Ööö értem.

Fél órával később mindenki megérkezett. Balázs felállt egy székre, és elkiáltotta magát.

-Hé emberek! Játszunk mersz vagy mersz!

-Ok.-hangzott a,, tömeg".

-Na. Lea mersz vagy mersz?-kezdte Balu.

-Merek.

-Csókolj meg!

És már cuppant is a csók.

-Eszti mersz vagy mersz?-kérdezte Lea mézes -mázos hangon. Hát igen... sosem voltunk valami jóban.

-Mere...-de a szavamba vágott.

-Csókold meg Ákost!

-Ajjaj-nyögtem fel.

-Ákos már jött is. És a szája a számra tapadt. Mit ne mondjak... Nagyon jól csókol.

Nem sokára befejeztük. Ám ekkor engem kizártak a nappaliból. Pár perccel később beengedtek, de még mielőtt leülhettem volna,  betuszkoltak egy szobába. Éppen dörömbölni kezdtem volna, amikor belépett Ákos. Naggyon vadul nézett ki. Behajtása az ajtót, majd leült az ágyra. Ám ekkor fordult a kulcs a zárban. Basszus!!! Ezek bezártak minket!!!  Ákos mintha gondolatolvasó lenne, azt mondta:

-Gyere ülj le ide mellém!

Odaültem. Ekkor átkarolta a derekamat, magához húzott és újra lesmárolt. Nem tudom mi volt velem, de vissza csókoltam. És a következő pár percben csak hosszasan csókolóztunk. Majd hátradöntött és...

..Visszaültem. Nem akartam hogy nagyon elfajuljanak a dolgok. Ekkor újra fordult a kulcs a zárban, és végre kimehettünk. Kézenfogva?!

Majd tizenegyre haza értem. És elaludtam.

Otthon

-Hali megjöttem!!!-kiáltottam, amint beléptem az ajtón. Nem kaptam választ. Bementem Emma szobájába. Ott nem volt senki. :( Bementem Máté szobájába. Ott voltak mind a ketten. Bele voltak merülve a számítógépes játékba.

-Hali! Már mindenhol kerestelek titeket!!!

-Jó jó  nem kell leharapni a fejünket!!! Csak játszottunk, csajszi!

-Mizu?

-Semmi. Veled?

-Semmi holnap kettőkor jövök és kb. tizenegyre jövök haza.

-Mert? Buli?

-Aha.

-Figyu. Nem akarok beleszólni, de nekem nem nagyon tetszik ez a bulizgatás!

-Már megint apáskodol!!! Tizenhat éves vagyok!

-Na jó.

És elmentem aludni.

 

(Figyeljetek, tudom hogy unalmas ez a rész előző is de majd lesz még izgi rész.)